Emésztési panaszai vannak?
Fájnak az izületei?
Keringési zavara van?

Fogászati góckutatást és mikrobiológiai vizsgálatot javasolunk!

Az utóbbi években egyre több tudományosan alátámasztott adat látott napvilágot, bizonyítva, hogy a szájüregi betegségek nem függetlenek a szervezet egészétől, számos komoly általános szervezeti hatásokkal rendelkeznek. 

Milyen fogászati gócok léteznek?emésztési zavar

Nyitott góc lehet:

  • mély szuvasodás
  • fogágybetegség következtében kialakult (parodontális) tasak
  • fogmedercsont gyulladás (alveolitis)

Zárt góc lehet:

  • gyökércsúcsi gyulladás (cysta vagy granuloma)
  • elhalt fog
  • gyökér maradvány, letört fog
  • rossz, inkomplett gyökértömés

A zárt és nyitott gócnak eltérő a mikróbaflórája, míg szuvasodás esetén kevert bakteriális flórát találunk, addig a krónikus, keringéstől elzártabb folyamatokból gyakran Enterococcus baktérium izolálható. 

Mai felfogásunk szerint a szájüregi fertőzés háromféle mechanizmus alapján okozhat gócbetegséget:

  • átmeneti bacteraemia révén
  • bekteriális toxinok által távoli hatás révén
  • szisztémás gyulladást kiváltva, az immunrendszer károsítása révén

Fogágybetegség (parodontitis) és szisztémás betegségek kapcsolata

Az íny és fogágybetegség népbetegségnek tekinthető Magyarországon, mivel a felnőtt lakosság több mint 60%-a szenved ínygyulladásban, 15-20%-a pedig destruktív fogágybetegségben, mely közel 1 millió embert érint, akiknek speciális ellátásra van szükségük.

A fogágybetegség az egyik leggyakrabban előforduló, krónikus gyulladással járó fertőző betegség, melyben a biofilmnek döntő szerepe van. A fog speciális anatómiai helyzete miatt a parodontitis az egyik legkülönlegesebb humán infekció.

Az utóbbi évek vizsgálatai szerint a fogágybetegség önmagában is komoly rizikótényező, elsősorban az emésztőrendszer, a keringési rendszer és a vázizom rendszer megbetegedéseinek kialakulásában van fontos szerepe. 

A parodontális folyamatok és a szisztémás betegségek tehát szoros kölcsönhatásban állnak egymással!

Mai felfogásunk szerint a parodontális tasak az egyik legfontosabb góc. Direkt akut vagy krónikus bakteriaemia vagy endotoxaemia és a gyulladásos mediátorok a szisztémás keringésbe kerülve fejtik ki hatásukat és további kóros folyamatokat indítanak el.

A mikrobiológiai vizsgálat szerepe a parodontitis diagnosztikájában és lefolyásában

A mikrobiológiai vizsgálatok célja felvilágosítást adni a fogágy állapotáról, segítséget nyújtani a diagnózis felállításához, valamint terápiás javaslatot adni. A mikrobiológiai diagnózis és a kezelési javaslat a hagyományos fogorvosi beavatkozások eredményességét megsokszorozhatja, különösen rizikóbetegek és nagyobb rizikóval járó beavatkozások esetében, elősegítve az egészséges állapot elérését és fenntartását.

A mikrobiológiai mintavétel menete

A fogágybetegség által létrejött tasakba 1-3 speciális papírpálca kerül behelyezésre 1 percig. Ezalatt az idő alatt a tasakban lévő folyadékot a papír felszívja és a folyadékban található baktériumok a papírcsúcs felszínére tapadnak. Ezt követően 72 órán belül kerül a mikrobiológiai laboratóriumba elszállításra transzport közegben a minta. 

Milyen betegségek esetében érdemes góckutatást végezni?

Szív-érrendszeri megbetegedések:

  • infarktus
  • érelmeszesedés
  • koszorúér megbetegedés
  • agyi érkatasztrófa (stroke)

Emésztőrendszeri betegségek:

  • gyulladásos bélbetegség
  • cukorbetegség

Váz-izomrendszer megbetegedései:

  • rheumatoid arthritis

Bőrbetegségek
Vese  betegségek

Légúti megbetegedések

  • aszthma

 

A rendszeres fogászati kontroll vizsgálattal a még lappangó, panaszt nem okozó góc is időben felfedezhető, kezelhető! Ezzel elkerülhetjük a komolyabb betegségeket, megóvhatjuk egész szervezetünk egészségét!