Emésztési panaszai vannak?
Fájnak az izületei?
Keringési zavara van?
Fogászati góckutatást és mikrobiológiai vizsgálatot javasolunk!
Az utóbbi években egyre több tudományosan alátámasztott adat látott napvilágot, bizonyítva, hogy a szájüregi betegségek nem függetlenek a szervezet egészétől, számos komoly általános szervezeti hatásokkal rendelkeznek.
Milyen fogászati gócok léteznek?
Nyitott góc lehet:
- mély szuvasodás
- fogágybetegség következtében kialakult (parodontális) tasak
- fogmedercsont gyulladás (alveolitis)
Zárt góc lehet:
- gyökércsúcsi gyulladás (cysta vagy granuloma)
- elhalt fog
- gyökér maradvány, letört fog
- rossz, inkomplett gyökértömés
A zárt és nyitott gócnak eltérő a mikróbaflórája, míg szuvasodás esetén kevert bakteriális flórát találunk, addig a krónikus, keringéstől elzártabb folyamatokból gyakran Enterococcus baktérium izolálható.
Mai felfogásunk szerint a szájüregi fertőzés háromféle mechanizmus alapján okozhat gócbetegséget:
- átmeneti bacteraemia révén
- bekteriális toxinok által távoli hatás révén
- szisztémás gyulladást kiváltva, az immunrendszer károsítása révén
Fogágybetegség (parodontitis) és szisztémás betegségek kapcsolata
Az íny és fogágybetegség népbetegségnek tekinthető Magyarországon, mivel a felnőtt lakosság több mint 60%-a szenved ínygyulladásban, 15-20%-a pedig destruktív fogágybetegségben, mely közel 1 millió embert érint, akiknek speciális ellátásra van szükségük.
A fogágybetegség az egyik leggyakrabban előforduló, krónikus gyulladással járó fertőző betegség, melyben a biofilmnek döntő szerepe van. A fog speciális anatómiai helyzete miatt a parodontitis az egyik legkülönlegesebb humán infekció.
Az utóbbi évek vizsgálatai szerint a fogágybetegség önmagában is komoly rizikótényező, elsősorban az emésztőrendszer, a keringési rendszer és a vázizom rendszer megbetegedéseinek kialakulásában van fontos szerepe.
A parodontális folyamatok és a szisztémás betegségek tehát szoros kölcsönhatásban állnak egymással!
Mai felfogásunk szerint a parodontális tasak az egyik legfontosabb góc. Direkt akut vagy krónikus bakteriaemia vagy endotoxaemia és a gyulladásos mediátorok a szisztémás keringésbe kerülve fejtik ki hatásukat és további kóros folyamatokat indítanak el.
A mikrobiológiai vizsgálat szerepe a parodontitis diagnosztikájában és lefolyásában
A mikrobiológiai vizsgálatok célja felvilágosítást adni a fogágy állapotáról, segítséget nyújtani a diagnózis felállításához, valamint terápiás javaslatot adni. A mikrobiológiai diagnózis és a kezelési javaslat a hagyományos fogorvosi beavatkozások eredményességét megsokszorozhatja, különösen rizikóbetegek és nagyobb rizikóval járó beavatkozások esetében, elősegítve az egészséges állapot elérését és fenntartását.
A mikrobiológiai mintavétel menete
A fogágybetegség által létrejött tasakba 1-3 speciális papírpálca kerül behelyezésre 1 percig. Ezalatt az idő alatt a tasakban lévő folyadékot a papír felszívja és a folyadékban található baktériumok a papírcsúcs felszínére tapadnak. Ezt követően 72 órán belül kerül a mikrobiológiai laboratóriumba elszállításra transzport közegben a minta.
Milyen betegségek esetében érdemes góckutatást végezni?
Szív-érrendszeri megbetegedések:
- infarktus
- érelmeszesedés
- koszorúér megbetegedés
- agyi érkatasztrófa (stroke)
Emésztőrendszeri betegségek:
- gyulladásos bélbetegség
- cukorbetegség
Váz-izomrendszer megbetegedései:
- rheumatoid arthritis
Bőrbetegségek
Vese betegségek
Légúti megbetegedések
- aszthma
A rendszeres fogászati kontroll vizsgálattal a még lappangó, panaszt nem okozó góc is időben felfedezhető, kezelhető! Ezzel elkerülhetjük a komolyabb betegségeket, megóvhatjuk egész szervezetünk egészségét!