A fogágybetegség kezelése kulcsfontosságú lépés az orális egészség megőrzésében. Az ínybetegségek, mint az ínygyulladás és a fogágybetegség, azon leggyakoribb fogászati megbetegedések közé tartozik, amelyek a legsúlyosabb szövődményekkel járhatnak, amennyiben nem kezeljük őket időben. 

Mi az ínygyulladás?

A fogak felszínén a nyálból, az ételek és italok fogyasztásából származó lerakódások jönnek létre, amelyek baktériumokat tartalmaznak. Ezt nevezzük lepedéknek, vagyis plakknak. A lepedék elsősorban baktériumokból álló, szívósan tapadó bevonat a fogak, a fogpótlások és a tömések felszínén, ahonnan csak mechanikusan, dörzsöléssel távolítható el.

Kis mennyiségben szabad szemmel alig észlelhető, vastag rétegben sárgás színű. Az egészséges fogágy ellenáll a baktériumok nemkívánatos károsító hatásának, amíg a „védekezés” tartalékai ki nem merülnek. Az ínnyel érintkező lepedék egy idő után elindítja a gyulladásos folyamatokat.

A gingivitis a lepedék felhalmozódás következtében kifejlődő ínyszéli gyulladás.

Az ínygyulladás gyakran nem jár fájdalommal, viszont vannak figyelmeztető jelei. Ha az alábbiak közül bármelyiket is tapasztaljuk, érdemes felkeresni a fogorvost:

  • a fogmosás során vérző íny
  • vörös, duzzadt, érzékeny íny
  • a fogtól eltávolodott íny
  • állandó rossz lehelet
  • genny a fog és az íny között

Az idejében felfedezett  ínygyulladás visszafordítható, gyógyítható. Amennyiben a gyulladás hosszú ideig fennáll, átterjed a fogágy mélyebb szöveteibe és létrejön a visszafordíthatatlan fogágypusztulás, a fogágybetegség.

Mi a fogágy?

A fogágy az a tartó szerkezet, amely a fog állcsontban való rögzítéséért felelős. Felépítése az ínyből, gyökér felszínből, a rögzítő rostokból, valamint magából az állcsontból áll. Az egészséges fogak fogágya a teljes fogat körbe öleli.

Mi a fogágybetegség?

A gyulladás érinti az ínyt és a fogakat tartó csontszövetet is. Oka a lepedék és fogkő felhalmozódása az ínyszél alatt, illetve felett.

A szövetek pusztulása visszafordíthatatlan, újraképződésük csak műtéti regenerációs módszerekkel érhető el. A gyulladás eredménye a fogágy pusztulása, ami miatt végül az érintett fog mozgathatóvá válik, majd elveszti a beteg.

A betegség kialakulásában helyi és genetikai faktoroknak is van szerepük.

Ilyen tényezők lehetnek például:

  • rossz szájhigiénia
  • a dohányzás
  • immunhiányos állapot
  • cukorbetegség
  • várandósság

Amennyiben a szervezet védekező képessége gyengül, nem képes megvédeni magát a kórokozókkal szemben.

fogágybetegség kezelés

A cukorbetegek sokkal nagyobb számban érintettek a különböző ínybetegségekkel. Ennek oka, hogy a cukorbetegség egyik szövődménye a vérerek megvastagodása. Ez a folyamat lassítja a salakanyagok kiürülését a szervezetből, gyorsabban indulnak be a krónikus gyulladásos folyamatok.

A várandósság során fellépő hormonális változások következtében az ínygyulladás szinte minden kismamát érinthet a terhessége során, a kezeletlen ínygyulladás pedig fogágybetegséghez vezethet.

A dohányzás során szájba kerülő kémiai anyagok ugyanúgy megtapadnak a szájüregben. A keletkezett hő hatására a nyálkahártya sérül, a méreganyagok felszívódnak, a gyulladás gyorsabban elterjed.

A krónikus fogágybetegséggel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy nem csak az általános egészségi állapotnak van hatása a fogágybetegségre, hanem a fogyágybetegségnek is az általános egészségre. Valószínűleg a fogágy gyulladás és másodlagos betegségek között okozati összefüggés van. Ilyen betegség az ízületi gyulladás, magas vérnyomás, szívkoszorúér-elmeszesedés, az agyvérzés, a koraszülés, de hatással van az cukorbetegség kezelésére is.

A krónikus fogágybetegség jellegzetesen felnőtteken észlelhető. A gyulladás évtizedekig fennáll, de fájdalmat nem vagy csak ritkán okoz.

A fogágybetegség tünetei

A fogágybetegség tünetei a következők:

  • ínyvérzés fogmosáskor
  • rossz szájszag
  • tasakképződés
  • előrehaladott állapotban a fogak mozgathatóvá válnak, helyükről elvándorolnak
  • ínyvisszahúzódás (ínysorvadás)
  • kedvezőtlen esztétikájú ínyvonal
  • implantátumok körüli gyulladás
  • harapásnál nem illeszkedő fogak
  • a részleges fogsor nem illeszkedik

Kezelésének alapja a szájhigiénia helyreállítása, a helyes fogmosási technika megtanulása és természetesen a megfelelő fogorvosi kezelések.

Ínyvérzés

Legfontosabb a fogkövek eltávolítása íny alatt és – felett, továbbá a hibás, ínyt irritáló tömések, koronák cseréje. Súlyosabb esetben szükség lehet műtéti beavatkozásokra is.

Ínyvisszahúzódás – “ínysorvadás”

Az ínyvisszahúzódás leggyakoribb oka a gyulladás. Ilyenkor a gyulladás megszüntetése az elsődleges teendő. Ezen kívül okozhatja a fognyak szabaddá válását a fogak kedvezőtlen elhelyezkedése is a csontban. A szabaddá vált fognyak érzékenysége sokszor fokozott, továbbá esztétikailag is zavaró lehet. Az ínyvisszahúzódás megállítható vagy jelentősen lassítható.

Mozgó fogak

A gyulladás megszüntetésével általában csökken a fogak mozgathatósága. Amennyiben nagymértékben elpusztult már a csont a fogak körül, szükség lehet a fogak rögzítésére hidakkal vagy üvegszálas anyagokkal. Korlátozottan ugyan, de lehetőség van csontpótló anyagok felhasználásával olyan műtéti megoldásokra, melyekkel új csont és/vagy új fogrögzítő rostok képezhetők, s így rögzülhet a fog.

Kedvezőtlen esztétikájú ínykontúr

A fogágygyulladás vagy más okok miatt kialakult esztétikailag zavaró íny- vagy csontkontúr megváltoztatására lehetőség van a tömések, fogpótlások „biológiai” tervezésével, különböző műtéti megoldásokkal, esetenként csontpótló anyagok alkalmazásával is.

Implantátumok körüli gyulladás

Nem megfelelő szájápolás esetén vagy az implantátumok biológiai elveket figyelmen kívül hagyó beültetése következtében az implantátumok körül is hasonló gyulladások, esztétikailag kedvezőtlen ínyvisszahúzódások jöhetnek létre, mint a saját fogak körül. Ezen elváltozások kezelésére ill. megelőzésére szintén megoldást nyújthatnak a parodontológiai eljárások: gyulladáscsökkentő kezelések, csontpótló anyagok, biológiai irányelvek alkalmazása.

Mivel foglalkozik a parodontológia?

A fogakat rögzítő szövetek (gyökércement, rostok, csont, íny) alkotják a fogágyat (parodontium). Ennek betegségeivel foglalkozik a parodontológia.

Fogágybetegség diagnosztizálása, kezelése

A fogágybetegség, más néven parodontitis, a fogat tartó szövetek gyulladásos megbetegedése, ami a fogíny, a fogakat körülvevő szövetek és a fogakat támasztó csontállomány károsodásához vezethet.

A kezelés első lépése a betegség okának és súlyosságának meghatározása.

A diagnózis felállításában fontos

  • a röntgen vagy CBCT felvétel készítése
  • fogközök bemérése
  • az íny alatti tasakok mérése

Hogyan történik a fogágybetegség kezelése?

A fogágybetegség kezelése célja a gyulladás mihamarabbi megszüntetése és a további károsodás megelőzése.

A kezelés az íny feletti és az íny alatti fogkő, valamint  a gyulladt szövetek eltávolításával – kürettálással – kezdődik. Súlyosabb esetben nyitott kürettre – műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A fogágybetegség gyógyítása során többnyire csak a szövetek pusztulási folyamatát lehet megállítani vagy lelassítani.

A kezelési módok az alábbiak lehetnek:

Fogkőeltávolítás

Az íny feletti fogkövek eltávolítását dentálhigiénikus végzi. A fogkőlevétel kézi műszerekkel vagy ultrahangos fogkő eltávolítással történhet.

Parodontológiai zárt és nyitott kürettálás

Az íny alatt, kb. 5-8 mm mélységben kézi, speciálisan fogkő eltávolításra szolgáló eszközök segítségével eltávolításra kerülnek az íny alatti fogkövek és gyulladásos szövetek, valamint a gyökérfelszínek lesimítása is megtörténik. Ezt nevezzük zárt kürettálásnak.

A nyitott kürettálás műtéti beavatkozás. A kezelés menete ugyanaz, mint a zárt kürett esetén, azzal a különbséggel, hogy ez esetben az íny bemetszéssel megnyitásra kerül.

A kezelések minden esetben érzéstelenítésben történnek.

Csontpótlás és parodontológiai műtétek

Előrehaladott állapotban, ha már a csont is károsodott, elpusztult, lehetőség van a csont pótlására. Műtéti beavatkozás során, úgynevezett csontpótló anyag kerül behelyezésre, amely segít a csont újjáépítésében.

Rendszeres kontroll, dentálhigiéniai kezelések

Ahogyan a fogágybetegség kialakulása sem egyik napról a másikra történik, a kezelése is hosszan tartó lehet.

A fogágybetegség elleni harc leghatásosabb fegyverei a rendszeres fogászati kontroll és a dentálhigiéniai kezelések igénybevétele. Emellett kiemelten fontos a megfelelő szájhigiénia elérése és fenntartása. Ezek nélkül egyik kezelés sem lehet hatásos.

Mi történik a fogágybetegség kezelés elmaradása esetén?

A fogágybetegség magától nem szűnik meg. Sajnos kizárólag gyógyszerekkel, öblögetőkkel sem szűntethető meg, ezek legfeljebb az egyéb kezeléseket egészíthetik ki. Amennyiben a szakszerű kezelés elmarad, a gyulladás előbb-utóbb a fogak kilazulásához és elvesztéséhez vezet.

Emellett a fogágybetegség góc, növeli más betegségek kialakulásának valószínűségét, mint pl.: érelmeszesedés, szívinfarktus, koraszülés.

Mint minden más betegség esetében itt is fontos a minél korábbi kezelés. Súlyosabb esetben a kezelés nehezebb és nem utolsó sorban költségesebb is.

A fogászati ínybetegségek – ínygyulladás, fogágybetegség – a rendszeres fogászati ellenőrzés során, még a kezdeti stádiumban észrevehetőek, ezáltal kezelhetőek lehetnek. Amennyiben bármilyen apró panasza lenne, ne várjon vele, mielőbb keresse fel a fogorvost!

Gyakori kérdések

Fertőző-e a fogágybetegség?

A legtöbb ember szájában előfordulnak parodontopatogén mikroorganizmusok, amelyeket az életünk egy szakaszában valamelyik embertársunk szájüregéből származó fertőzés útján kaptuk meg. A terjedés leggyakoribb útja, amikor a csecsemők, fiatal gyerekek szülőktől, nagyszülőktől kapják meg a patogén baktériumot, de házastársak vagy élettársak is átadhatják ezeket a baktériumokat.

Mik a fogágybetegség szövődményei?

A fogágybetegség hatására a fog tartószerkezete, maga a csont károsodhat. Az íny elsorvadhat, a fogak meglazulnak, majd kiesnek.

Segít az antibiotikum szedése fogágybetegség esetén?

A fogágybetegség kezelése során előfordulhat a szervezet antibiotikummal történő megtámogatása, a gyulladás mielőbbi megszüntetése érdekében. Az alkalmazásról a fogorvos dönt, a páciens állapotának súlyosságától függően. Az antibiotikum kúra, amennyiben szükséges, nagy sikerrel segíti a kezelés hatásosságát.

Van speciális, fogágybetegség fogkrém?

Vannak márkák, amelyek kifejezetten úgy hirdetik a termékeiket, hogy a fogágybetegség elleni harcban segíteni. Tény, hogy bizonyos fogkrémek és öblögető szerek támogathatják a kezelések eredményességét, azonban csak ezektől gyógyulást várni nem lehet. A fogágybetegség kizárólag fogorvosi beavatkozással és megfelelő szájhigiéniai kezelésekkel kezelhető.

Károsan hat a hagyományos vagy az elektromos cigaretta a fogágybetegségre?

A dohányzás minden típusa károsan hat a száj és a szervezet egészségére! A dohányzás során szájba kerülő kémiai anyagok ugyanúgy megtapadnak a szájüregben. A keletkezett hő hatására a nyálkahártya sérül, a méreganyagok felszívódnak, a gyulladás gyosarabban elterjed.

Gyógyítható a fogágybetegség?

A fogágybetegség kezelése hosszú folyamat. A megfelelő kezelésel és a fogorvos, dentálhigiénikus tanácsainak maximális betartása, az otthoni helyes ápolás és a rendszeres fogászati kontroll mellett a betegség jól kezelhető.

Milyen az agresszív parodontitis?

Az agresszív parodontitis elsősorban abban különbözik a krónikustól, hogy jelentős csontpusztulás alakul ki viszonylag rövid időn belül, és a szövetpusztulás mértéke soha nincs összhangban az irritáló tényezőkkel. Nagyon gyakran az agresszív parodontitis a családban halmozottan fordul elő. A tasakban ilyenkor nagyon nagy számban fordul elő Actinobacillus actinomycetemcomitans baktérium.

Mik az ínytasak gyulladás tünetei?

Az íny betegsége gyakran nem is jár fájdalommal, viszont vannak figyelmeztető jelei. Ha az alábbiak közül bármelyiket is tapasztalja, keresse fel fogorvosát:

  • a fogmosás során vérző íny
  • vörös, duzzadt, érzékeny íny
  • a fogtól eltávolodott íny
  • állandó rossz lehelet
  • genny a fog és az íny között

Népi foggyógyítás fogágybetegség esetén

A magyar orvosi emlékekben számtalan különböző kifejezést, elnevezést olvashatunk a száj és az íny megbetegedésével kapcsolatban.

A fog húsa fáj, megdagad, megrothad, megvész, kivész, kiévődik, kifekélyesedik, esetleg sebes, tüzesedik, az íz eszi, kelevény vagy fokadék keletkezik rajta. Az ilyenfajta meghatározások azt sejtetik, hogy régen nem tudtak igazán különbséget tenni a különböző szájüregi gyulladások között, azok eredetét tekintve. Hiszen egy fájdalmas duzzanat kiindulhat elhalt fogból éppúgy, mint az íny betegségeiből, sőt esetleg a nyálmirigy gyulladása vagy elfertőződött nyálkahártya-sérülés is állhat a háttérben. Ugyanez a bizonytalanság jellemezte az utóbbi évszázadok népi orvoslását is.

A száj gyulladásos betegségeit már az ókorban is kezelték különféle gyógynövényekkel. A Talmudban Pyrethrumot (a magyarban morzsika) és egy mamru nevű növényt (amelynek magyar neve bizonytalan) említenek a szájüreg fájdalmas, gyulladásos betegségei kapcsán.

Az íny és a szájüreg panaszainak gyógyítására sokféle szert használtak, elsősorban növényi anyagokat. Csupán az Ars Medica szerint több mint 50 növény és növényi rész volt alkalmas az ilyenfajta panaszok gyógyítására: aloé, bakszarvú fű, bors, cseresznye levele, csombor, ebszőlő, egres, fagyalfa levele és középső zöld héja, fekete gyopár, fodormenta, fű, füge, gyömbér, izsóp, kapor levele, keserűgomba szára, koriander magja, kökény gyökerének magja, kömény gyökere, lencse, mályvarózsa, megfúrt nyárfa vize, narancsháj, nádméz, petrezselyemlevél, porcsinfű és magja, rozmaring fája, rózsa, rózsaméz, ruta, sáfrány, sóska,  szeder, székfű, szerecsendió-virág, tömjén, útifű gyökere, zsálya.

A házi különös orvosságok című könyvecske egyik receptje ínygyulladás ellen: Szent György és Pünkösd között szedett, megszárított kakukkfüvet borban, kenyérhéj alatt kell főzni, melegen szájba venni kilencszer, tízszer egymás után. Három este és reggel kell ismételni. Jó fogfájás ellen is.

Szokásos volt a franciáknál a meleg fügével való kezelés – ez később nálunk is megjelent -, majd a tüzes vassal való bemetszés, fertőtlenítés bodzalevéllel és beléndekkel, s szájfürdő pálinkával és máktejfőzettel.

A mai napig gyógyítják vidéken a száj és az ínygyulladását gyógynövényekkel vagy egyéb házi szerekkel, de nem ritkák a mágikus gyógymódok sem. Kárpátalján a XX. század második felében is ínysorvadásban (ínygyulladás esetén) denaturált szesszel, propolisszal, fokhagymával, rózsavízzel kenegették, pezsgős, azaz szódabikarbónás, sós vízzel, kamilla és zsályalevél főzetével, valamint fenyőtobozból főzött teával öblögették a beteg területet. Szódabikarbónás rongyot is alkalmaztak.

A mai népi orvoslásban a következő növényeket ajánlják a fog ínyének gyógyítására: apróbojtorján, benedekfű, citromfű, cickafark, ezerjófű, kamilla, pásztortáska, pemetefű, porcsinfű, útifű levele, zsálya.